4. Nem akarom elveszíteni

Beültünk az utcán egy kis kávézóba. Mindketten rendeltünk, közben észrevettem, hogy Jiyong meredten néz engem.

- Ji miért nézel ennyire? Kezdek zavarba jönni. –tettem le az itallapot.

- Ne haragudj, de nem bírok betelni veled. –mondta őszintén.

- Édes vagy, de ne felejtsd, hogy barátom van. –mondtam mosolyogva.

- Tudom –mondta szomorúan. Nem értettem ezt a reakcióját. Mi csak szexpartnerek vagyunk, semmit nem érzünk a másik iránt, mármint bensőségesebb érzelmet nem.

Jót elbeszélgettünk, míg megittuk a kávénkat. Lassan sétáltunk vissza YG-hez.

- Köszönöm, hogy elráncigáltál magaddal. –karoltam át a karját, és a fejemet a vállára hajtottam.

- Nincs mit édes, jó volt. –mondta majd átkarolt.

Az épület sarkánál elengedtük egymást, nehogy félreértsék a helyzetet.

Mikor beértünk, a fiúkkal és Sevennel találkoztunk.

- Sziasztok, ti meg hol voltatok? –kérdezte Seungri.

- Elvittem magammal kávézni, mivel egész éjszaka bent volt és dolgozott. –mondta Ji.

- Jinah, tönkre teszed magad. –mondta TaeYang.

- Oké megértettem. Nem maradok eddig, csak szálljatok le rólam. –tettem fel a kezemet, jelezve, hogy megadom magam.

- Jinah, végre itt vagy. Kellene egy kis segítség, tudsz jönni? –jött oda Fred hozzánk.

- Persze megyek, majd beszélünk még srácok. –köszöntem oda nekik, majd eljöttünk.

Jiyong fájó arccal nézett utánatok.

- Hyung mi van veled, letörtnek tűnsz? –kérdezte a leadert Daesung.

- Nincs semmi, csak elgondolkodtam. –zárta le a témát Ji.

Zavarta, hogy elmentél Freddel, és az is, hogy barátod van. Igaz vele is voltál, de nem egészen. Ő csak magának akart téged. Lehet, hogy többet kezd érezni irántad?

Segítettem a gyakornokoknak, kiosztottam a feladatukat, majd én is hozzá láttam az enyémhez. Mire végeztem már délután három volt. Úgy gondoltam, ideje lesz már hazamenni. Elköszöntem a tanulóktól, adtam nekik még egy kis munkát, majd eljöttem.

Mikor hazaértem, a ház üres volt. Egyből a fürdő felé vettem az irányt. Beleültem a kádba, amiben a forró víz teljesen ellazított. Jól esett ez a kis nosztalgia. Fél óra múlva szálltam ki, ekkor jött haza WooSeung. Magam köré csavartam egy törülközőt, és így mentem ki hozzá.

- Szia, hogy-hogy itthon vagy? –kérdeztem a nappaliban.

- Szia nem tudtam, hogy itt vagy. Elengedték a délutánomat, így hazajöttem. –jött közelebb hozzám, majd szenvedélyesen megcsókolt. Jó pár perce nem hagytuk abba. Elkezdted tolni a háló felé, tudtam ez mit jelent.

Óvatosan lefektetett az ágyra, majd mikor rám feküdt, levettem a felsőjét és a nadrágját. 

Ő egy mozdulattal megszabadított a törülközőmtől. Kezei lágyan simítottak végig rajtam. Lassan nyomta belém egy, majd kettő ujját. Egy halk nyögés szaladt ki a számon.

A melleimet kényeztette, miközben az ujjaival körözgetett.

- WooSeung kérlek… -nyögtem. Megértette, és az ujjait felváltotta a már teljesen merev férfiassága.

Közepes tempóban kezdett mozogni, majd egyre jobban gyorsult. Mikor éreztük a végét még jobban begyorsított. Egy hangos nyögéssel élveztem el, utánam jött ő is.

Hátulról átölelt, így aludtunk el. Szeretem ezt az embert, de Jiyongról sem mondanék le soha.

Remélem nem lesz baj ebből.