- Hogy érted, hogy együtt vagytok? –kérdezte idegesen YG.
Megfogtam Ji kezét, és mikor rám nézett, jeleztem neki, hogy
ne mondja el.
- Lassan féléve, hogy Jinah a barátnőm. –folytatta.
- Jinah ez igaz? –nézett rám. Nem válaszoltam, Ji is rám
pillantott. Megszorította a kezemet jelezve, hogy ne féljek.
- Igen, igaz. –mondtam ki végül. Ji csak mosolygott.
- Miért nem szóltatok eddig?
- Pont ezért, tudtam, hogy dühös lenne. De nem bírtam
tovább, el kellett mondanom.
- Jiyong, te tényleg szereted? –kérdezte már nyugodt hangszínben.
- Igen, mindennél jobban. Nem tudok nélküle élni, teljes
szívemből szeretem. –meghatódtam Ji szavain. Olyan nyíltan és természetesen
mondta, nagyon jól esett.
- Jinah, te is szereted Jiyongot?
- Igen uram. Ji a mindenem, nem bírnám ki, ha elveszíteném.
–Jiyong mosolyogva nézett rám.
- Látszik, hogy tényleg szerelmesek vagytok egymásba.
- Akkor nem választ szét minket? –kérdezte Ji.
- Nem. Attól nem kell félnem, hogy Jinah csak a pénzedet
vagy a hírnevedet akarja, mivel elég híres tervező. Nincs szüksége egyikre sem.
- Köszönjük uram. –mondtam.
- Azért a médiának még ne jelentsétek be!
- Nem, dehogy. Elég, ha itt a YG-ben tudnak róla.
- Jól van. De legközelebb ne így kelljen megtudnom!
- Igenis.
Ahogy kiment, hatalmasat fújtattam. Megkönnyebbültem, hogy
túlestünk ezen a beszélgetésen. Innentől könnyebb lesz minden.
- Szeretlek kicsim. –húzott magához Jiyong.
- Én is téged. –érzéki csókot váltottunk. Mindkettőnknek
nagy kő esett le a szívéről.
Ő elment a próbaterembe, megbeszéltük, ha végzek én is
lemegyek. Pár apróságot intéztem még el a ruhákon, aztán befejeztem. Mikor
leértem, éppen próbáltak, ezért leültem a kanapéra és onnan figyeltem őket.
Befejezték, majd észrevett, egyből hatalmas vigyor jelent meg az arcán. Odajött
hozzám, felhúzott és erősen az ajkaimra tapadt. Kicsit meglepődtem, mert nem
hittem volna, hogy ennyire nyíltan akarja közölni mindenkivel. Ezt észrevette
és belekuncogott a csókba, majd elszakadt tőlem, és végig simított az arcomon.
- Akkor most már hivatalosan is együtt vagytok? –kérdezte
Top.
- Igen, YG is tud róla. –mondta büszkén Jiyong.
- Gratulálunk nektek. –ölet meg Taeyang.
- Előre sajnállak Jinah. Hogy bírod elviselni? –mondta
viccesen Seungri.
- Nem olyan kibírhatatlan. –bújtam Jihez.
Próbáltak még vagy egy óráig, majd mindenki hazament. A
kocsinál Ji hirtelen megállított.
- Eljönnél velem valahova? –csillogott a szeme.
- Persze, de hova megyünk?
- Majd meglátod édes. –mondta izgatottan.
Nem tudtam mire készül, de belementem. Egy ideje sétáltunk
már, mikor megérkeztünk egy kikötőféleséghez. Ott egy stéghez mentünk, majd Ji
leült, engem meg az ölébe ültetett.
- Hol vagyunk? –kérdeztem.
- Ez egy csendes hely. Gahot szoktam idehozni, sétálni. Nem
járnak sokan erre, ezért szeretem. Hogy tetszik?
- Gyönyörű. –mondtam, ahogy a lemenő Napot néztem.
- Nem szebb, mint te.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése