2012. május 8., kedd

10. A buli


Napok teltek el azóta. Párszor találkoztam Jiyonggal, de semmi nem történt.
Ma este az egyik barátunknak lesz születésnapi bulija. A Big Banges fiúk is ott lesznek, de megpróbálom elkerülni a nem kívánt személyt.
Mind a ketten kiöltöztünk és elindultunk. Elég sokan voltak ott, felmentünk az emeletre felköszönteni a szülinapost. Persze, hogy ott voltak a fiúk is.
- Sziasztok! Nagyon sok boldog szülinapot! –adtuk át az ajándékot, és köszöntünk mindenkinek.
Pár órája folydogál a buli, nagyon jól telt eddig. Táncoltunk WooSeunggal, aztán kimentem levegőzni a klub elé.
Nem tudom, mióta állok kint, de egy hangot hallottam meg magam mögül.
- Látom, jól megvagytok.
- Igen. És te hogy vagy?
- Rosszabbul, mint te, de megvagyok.
- Túl kéne lépned ezen Jiyong. Miért nem szedsz fel valakit felejtés céljából?
- Nem kell más lány. –jelentette ki határozottan.
- Most mennem kell, majd beszélünk még. –ezzel elindultam vissza, de megfogta a kezemet és szorosan magához húzott.
- Ji ezt ne.
- Ennyit még lehet, nem? Gyönyörű vagy ma este.
- Köszönöm, de tényleg mennem kell.
Bementem, majd egyből az asztalhoz mentem, ahol voltunk. Kezdett elázni a társaság elég rendesen.
- Felelsz vagy merszezzünk! –ordította a szülinapos. Elmentünk egy külön boxba. A szülinapos, a barátnője, a Big Bang, WooSeung és én.
- A szülinapos pörget először. –szerencsésen rám esett a választás.
- Jinah, felelsz vagy mersz?
- Hogy ne legyen unalmas, merek! –jelentettem ki, ami mindenkinek tetszett.
- Akkor lássunk egy igazi, szerelmes csókot.
Megrántottam vállamat nevetve, és WooSeung felé közeledtem. Szorosan egymás ajkaira tapadtunk, és egy igazi nyelves csókot váltottunk. Hatalmas ujjongás lett körülöttünk.
Mikor elváltunk egymástól Jiyongra pillantottam. Szomorú arckifejezése volt. Miért sajnálom ennyire? Ekkor megcsörrent WooSeung telefonja.
- Ki volt az édes? –kérdeztem tőle.
- A főnököm, be kell mennem az őrségre.
- Most? De miért?
- Történt egy kis baleset, sajnálom. További jó szórakozást. –nyomott még egy puszit a számra, majd elment. Nem akartam, hogy itt hagyjon. Persze megértem, a munka az első.
Folytattuk a játékot tovább, pár kört már lejátszottunk. Most Jiyongon volt a sor.
- Felelek. –jelentette ki nevetve. A csókunk után elég sokat ivott, így most kicsit be volt állva.
- Szerettél már bele egy barátodba vagy munkatársadba? –kérdezte Taeyang.
- Igen, de nem mondom meg kibe.
- Ennyire titkos?
- Ő biztos nem akarja, hogy elmondjam.
- Ismerjük? Most itt van?
- Nem mondok többet. –mosolygott rád. Kb. egy óra múlva elindultam haza.
Éppen öltöztem át, mikor csöngettek, de az illető már bent is volt. Berontott a hálóba, lenyomott az ágyra, és vadul csókolni kezdett. Olyan gyorsan történt, hogy fel sem fogtam az egészet. Mire észbe kaptam már fehérneműben voltunk mindketten. Ekkor állítottam le.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése