36. Utolsó este

- Olyan gonoszak vagytok. –mondtam a kocsiban.

- Ugyan már, innentől egész életeteken át együtt lesztek. Ez az utolsó este, mikor még függetlenül bulizhattok. –mondta a legjobb barátnőm, SangMi.

Így voltunk a kocsiban SangMi, SeungHee, JaHyun, YeSeul, EunJi és én. Egy közeli bárba mentünk kezdésnek. Kijelentettem előre, hogy semmi perverz dolgot nem akarok, így reméltem, hogy tartják magukat hozzá. Bementünk egy külön boxba, és ott kezdtünk neki az estének. Kezdetnek három felessel indítottunk, ami megadta a jó hangulatot. Megállás nélkül nevettünk, hülyéskedtünk, jól éreztük magunkat.

Ezután átmentünk egy másik helyre, ami egy klub volt. Ott is lehúztunk pár kört, majd elmentünk játszani. Egy „kedves” játékot játszottunk, az Én még sohát. Aki csinálta az lehúz eggyel. Jó pár kört lejátszottunk, eléggé kivoltunk.

- Én még soha nem csaltam meg a barátomat! –hatan voltunk ebből ketten ittunk, köztük én is.

A lányok tudtak az egészről, így nem lepődtek meg.

Az este további részében, ugyanúgy buliztunk. Táncoltunk rengeteget, ittunk, élveztük az estét.

Hazamentem olyan kettő körül, hiszen másnap csak esküvő van, nem kellene nyúzottan ott lenni. Nehezen mentem be az ajtón, a pia eléggé a fejemben volt. Mikor a hálóba voltam lekaptam magamról a ruhámat, így egy melltartóban és egy bugyiban voltam. Ekkor éreztem meg egy alakot, aki hátulról simult hozzám.

- Hogy telt az estéd édes?

- Ji, nagyon jól. –fordultam szembe vele, a kezeimet átkulcsoltam a nyakán.- És neked?

- Fantasztikusan, de a legjobb az most jön. –mondta sunyin, én csak kérdőn néztem rá.

Ekkor viszont hatalmas erővel kezdett el csókolni, és közben az ágyra fektetett.

- Ji ezt nem szabadna. Nekünk nem is kéne találkoznunk holnapig. –próbáltam leállítani, amit nem akartam, de muszáj volt.

- Nem érdekel, nagyon kívánlak. –mormogta miközben a nyakamat csókolgatta. Mindketten elég jó állapotban voltunk így az is fűtött minket. Lekaptam róla a felsőjét és a nadrágot, jelezve, hogy gyors menet lesz. Nem is teketóriázott, egyből belém hatolt.

- Ahh Ji –nyögtem hangosan, ahogy gyors tempót diktált.

Egy idő után egyre mélyebbeket kezdett el lökni, amiknél mindig hangosan nyögtem és a hátát karmoltam. Megéreztem, hogy a nyakamat kezdi el szívni, de leállítottam.

- Édes, holnap esküvő, ezt ne.

Hallgatott rám és abbahagyta, helyette forró nyelves csókot adott. Ekkor élveztem el, majd jött ő is. Sűrűn lihegtünk, míg lenyugodtunk.

- Jól telt az utolsó esténk. –lihegte, majd szépen elaludtunk.

Reggel a napfényére keltem, ahogyan besütött az ablakon. Mozdulni akartam, de valami megakadályozott. Oldalra pillantottam és megláttam Jiyongot, ahogyan békésen alszik még. Elmosolyodtam az arcán, és mikor eszembe jutott a tegnap este. Simogatni kezdtem a haját és arcát. Nyöszörgött párat majd kinyitotta a szemét.

- Jó reggelt édes. –köszöntem neki halkan.

- Neked is jó reggelt kicsim. A tegnapi este csodálatos volt. –ölelt át, miközben oldalt feküdtünk. Nem szóltunk csak néztük egymást.

- Nagyon régóta vártam erre napra. –mondta.

- El sem hiszem, hogy ma összeházasodunk. –sóhajtottam egy nagyot. Szerelmes csókot váltottunk, majd az ajtó kopogására rebbentünk szét.

- Gondoltam, hogy nem bírjátok ki egymás nélkül az estét. –jött be vidáman a nővérem.

- Hogy telt az estétek? –kérdezte Ji, miközben felültünk az ágyban.

- Szuperül, de most ki kell ráncigálnom innen a menyasszonyt.