2012. május 3., csütörtök

1. Senki sem tud róla


Mélyen aludtam, amikor telefoncsörgésre lettem figyelmes. Kómásan kutattam az éjjeliszekrényen, csukott szemmel.
- Hallo –szóltam bele álmosan.
- Szia kicsim, én vagyok az. Képzeld hamarabb elengedtek, kb. 20 perc és otthon vagyok. –mondta boldogan a barátom.
- Re-rendben várlak. Szia!
Kétségbeesetten tettem le a telefont. Fel akartam kelni, de egy kar megakadályozott ebben.
- Hova mész édes?
- A barátom mindjárt otthon lesz, mennem kell. –mondtam sietősen és kipattantam az ágyból. Lenyúltam a melltartómért, amíg az ágy szélén ültem.
- Ne menj el még. –kezdte el puszilgatni a vállamat és a nyakamat.
- Ha nem akarod, hogy lebukjunk, akkor mennem kell. –álltam fel, és már a nadrágomat húztam.
- Imádom, mikor idegeskedsz, olyan szenvedélyes vagy ilyenkor –mormolta a fülembe, miközben ölelt hátulról.
- Jiyong kérlek ne most. Rohanok, de majd később beszélünk. –nyomtam gyorsan egy puszit a szájára, de többet akart ezért egy kisebb csókcsata lett.
- Most már tényleg mennem kell. Szia!
- Szia bébi!
Lerohantam a kocsimhoz, és száguldottam haza. Igen tényleg Jiyongnál voltam, mivel ő a szeretőm. Ez egy hosszú történt, ami régóta íródik közöttünk.
Jó pár éve ismerjük egymást, közös baráti körünk van. Nagyon jóba lettem a Big Banges fiúkkal a munkám során. Én voltam a fő stylistjuk. Még az elején egyszer lefeküdtünk egymással, egy erős buli után, ahol a pia hatása eléggé közbejátszott. Utána én összejöttem az egyik ismerősünkkel, WooSeung-gal. Több mint féléve vagyunk együtt. De Jiyonggal azóta is van köztünk valami. Pár hónapja engedtem a csábításnak és újból lefeküdtünk. Azóta rendszeresen összejárunk, persze senki sem tud róla. Eleinte rosszul éreztem magam amiatt, hogy megcsalom a barátomat, de nem bírjuk egymás nélkül Jivel. És őrületes szerető. Azt mondta csak jót teszek vele, mert ez jó stressz levezető, és amúgy sincs ideje rendes kapcsolatra. Így találtuk ki ezt a kis viszonyt. Ami eddig remekül működött.
Éppen időben értem haza. Mikor gyorsan átöltöztem, már nyílt is az ajtó.
- Szia drágám, megjöttem!
- Szia! –öleltem meg boldogan.
- Jól vagy? Olyan álmos volt a hangod a telefonban.
- Igen, mert elaludtam egy kicsit. –vágtam rá egyből.
- Napközben?
- Igen, elfáradtam, ezért leültem pihenni, de bealudtam.
- Jajj, de édes vagy –húzott oda magához és csókolt meg.
Mára már olyan könnyen tudok neki hazudni. Nem vagyok épp egy mintabarátnő, de egyikőjüket sem akarom elveszíteni. Mikor elkezdtük Jiyonggal ezt a kis kapcsolatot az elején, egy pár hétig én visszautasítottam. Nagyon szégyelltem magam miatta. De Ji rábeszélt, és azóta hozzászoktam.
Közben WooSeunggal nagyon jól megvagyunk. Így mondhatni teljes az életem. Mivel senki nem tud róla, így nem ártunk vele. A barátom rendőr, így sokat van kint esténként. Ilyenkor jön el a mi időnk. Vagy nálam, vagy nála szokunk összejönni. Leginkább az ő házában vagyunk. Ha barátokkal együtt megyünk el bulizni, akkor pedig színészkedünk, elég hitelesen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése