44. Final

4 nap múlva mehettünk haza. Szerencsére a picik jól voltak, egészségesek. Minden percemet velük töltöm, míg Jiyong dolgozik. Egyik este a kicsik elaludtak, így én is lepihentem a kanapéra. Amiből az lett, hogy elaludtam. Simogatásra keltem fel.

- Szia édesem, hogy vagy? –kérdezte Ji, miután egy puszit nyomott a számra.

- Jól, csak kifárasztanak. –nevettem. Ekkor meghallottuk, hogy felébredtek. Fel akartam állni, de Jiyong visszanyomott.

- Pihenjél, majd én megcsinálom. –mosolygott angyalian és elment. Halkan utána osontam és onnan figyeltem őket.

- Szia! Itt van apa. –vette ki SonHa-t a kiságyból, mert JaeHo még aludt. –Hogy van az én kis drágám? Jót aludtál? –puszilta meg a fejét. A vállára hajtotta SonHa fejét és próbálta visszaaltatni. Közben dúdolni kezdett. Mikor észrevette, hogy a pici lányunk elaludt a vállán, óvatosan visszatette, megpuszilta és fentről nézte őket. Lassan mögé sétáltam és átöleltem hátulról a derekát. Maga mellé húzott és így néztük, ahogyan alszanak.

- Olyan gyönyörűek. –mondtam suttogva.

- Pont, mint te. –nézett rám, majd én is így tettem. Édes csókban forrtunk össze. Halkan kijöttünk, hogy tudjanak aludni.

Ji kint a falnak nyomott és újból ajkaimat támadta meg. Kuncogni kezdtem, mert tudtam mit akar. Hetek óta nem voltunk együtt, minden időnket elveszik az ikrek.

- Nagyon kívánlak Jinah. –suttogta a számba.

- Én is téged Ji.

Lassan tolni kezdett a hálóba, de a csókot nem szakítottuk meg. Teljes testével rám feküdt és így folytattuk. Levettük egymásról a fölsőket, végig simítottam a hátán, mire belenyögött a csókba. Nem siettük el a dolgokat, kihasználtuk, hogy együtt lehetünk.

- Jöhet a következő apróság? –törte meg a csókot hirtelen, és nézett kíváncsian a szemembe.

- Máris? Nem szeretnél várni egy kicsit?

- Jó, várok holnapig. –mosolygott kajánul.

- Ji, legalább nekem adj egy kis pihenőt. Nem neked kell kihordani.

- Rendben. Most viszont kiélvezem, hogy az enyém vagy. –tért vissza az ajkaimra.

Csodálatos éjszakát töltöttünk együtt, ami után egymás karjaiban aludtunk el. Mindennél jobban szeretem, ahogyan az ikreket is. Egy csodálatos családot kaptam. Ki hitte volna, hogy egy kis kalandból egy életen át tartó szerelem lesz?

Most viszont várom az új kalandokat, velük együtt.